Bruschetta

2 évvel ezelőtt húsvétkor pár napot Rómában töltöttünk. - Életem egyik legjobb aktív pihenős kiruccanása volt. 

Nagyon szeretem az olasz ételeket, olyan szép színesek, egyszerűek és fenségesek...

Amikor külföldön járok akkor az egyik kötelező állomás, ahova mindenképpen el kell mennünk az a helyi piac.  Róma nekem eddig a csúcs... Amikor beszabadulok egy piacra, vagy egy nagyobb bevásárlóközpontba, akkor olyan vagyok mint egy kisgyerek a játékboltban... Azt sem tudom, hova nézzek, csak ámulok-bámulok. Ez Rómában is így volt. Ha tehettem volna bevásároltam volna mindenféle zöldségből, gyümölcsből, halakból, és amit csak el tud képzelni az ember...

Többször volt szerencsénk kis helyi éttermekben ebédelni, vacsorázni, vagy csak úgy bekapni valamit egy utcai árusnál. 

De a legjobb dolog akkor is a mozzarella (természetesen bivaly mozzarella), paradicsom, bazsalikom egy  szelet kenyérrel. (Jaj! Összefut a nyál a számban, ha csak rá gondolok.)

Megfigyeltük, hogy szinte minden olasz bruschettát rendel előételként. Egy idő után mi is nagyon rákaptunk és itthon is rendszeresen elkészítjük.

Sajnos azonban itthon elég drága az igazi bivaly mozzarella, de néha azért hozzá lehet jutni viszonylag jó áron is. Én most a képen látható bruschettát tehéntejből készült mozzarellával és szárított bazsalikommal készítettem (valamiért mostanában nem lehet kapni friss bazsalikomot a boltokban... azt hiszem újra saját magamnak kell nevelgetnem, ha frisset akarok...).

Jó hír viszont, hogy már egyre több helyen látok a boltokban fekete paradicsomot. Én ezt Rómában kóstoltam először és azóta is a rabja vagyok...

 
Hozzávalók (2 személyre):

• 4 szelet barna kenyér/bagett
• 2 csg mozzarella 
• 2 nagyobb paradicsom (piros, fekete)
• aprított bazsalikom (a legjobb, ha friss)
• olívaolaj

Elkészítése:

A kenyér szeleteket megpirítjuk (én grillező serpenyőben szoktam).

A mozzarellát  és a paradicsomokat vékonyan felkarikázzuk, majd szépen elrendezgetjük a pirított kenyereken. Megszórjuk a bazsalikommal, végül meglocsoljuk olívaolajjal és már ehetjük is!

(Ízlés szerint sózhatjuk, borsozhatjuk, de szerintem enélkül is tökéletes...)